Paracelsus

Paracelsus (Einsiedeln, Sv�jc, 1493. november 11. vagy december 17. – Salzburg, Ausztria, 1541. szeptember 24.) orvos, csillagj�s, ezoterikus b�lcsel�, term�szettud�s, alkimista �s vezet� okkultista. Sz�letett mint Theophrast von Hohenheim (teljes nev�n Theophrastus Philippus Aureolus Bombastus von Hohenheim), a Paracelsus nevet csak k�s�bb, Celsus r�mai orvos nyom�n vette fel, jelent�se „Celsus felett �ll�”.

�lete �s munk�ss�ga
Paracelsus a sv�jci Einsiedeln-ben sz�letett. �desapja sv�b orvos, k�mikus, aki a k�rnyez� b�ny�k �s ipari �zemek munk�sainak doktora, �desanyja sv�jci sz�rmaz�s� volt. Ausztri�ban nevelkedett, k�z�pfok� tanulm�nyait Villachban v�gezte. 1510-ben, 17 �vesen befejezte h�rom�ves orvosi tanulm�nyait a B�csi Egyetemen, majd pedig sz�mos eur�pai egyetemen megfordult. Felt�telez�sek szerint doktori c�m�t a Ferrara Egyetem�n szerezte meg 1516-ban.

Katonaorvosk�nt Spanyolorsz�gt�l Sv�dorsz�gig bej�rta szinte eg�sz Eur�p�t, ezut�n beutazta Egyiptomot, Ar�bi�t, a Szentf�ldet �s Konstantin�polyt, ahol alkimist�kt�l, b�b�kt�l, f�rd�mesterekt�l, javasasszonyokt�l tanult. Eur�p�ba val� visszat�r�se ut�n 1524-ben Salzburgban kezdett el�sz�r �lland� orvosi praxist. �j kezel�si m�dszerei hamar h�ress� tett�k.

Nemcsak a fizikailag �rz�kelhet� t�netek �s k�rok �rdekelt�k, hanem a teljes ember, minden lelki �s szellemi ind�ttat�s�val egy�tt. Elutas�totta a sebek kezel�s�nek akkoriban szok�sos m�dszereiet: a forr� olajjal val� ki�get�st, illetve a gangr�n�s v�gtag amput�l�s�t. Paracelsus szent�l hitt abban a "k�ptelens�gben", hogy a sebek magukt�l begy�gyulnak ha megfelel�en kitiszt�tj�k �s meg�vj�k �ket a fert�z�st�l. Abban is k�l�nb�z�tt kort�rsait�l, hogy maga k�sz�tette orvoss�gait. Az orvostudom�nyt tekintette alaptudom�nynak �s �j m�dszereiben a tapasztalat jelent�s�g�re h�vta fel a figyelmet.

Sokan csodadoktornak tartott�k, mivel sz�mos rem�nytelennek t�n� beteget siker�lt meggy�gy�tania. � azoban nem k�pzelte mag�t var�zsl�nak �s len�zte mindazokat akik ekk�nt tekintettek r�. Gyakorlati szeml�let� term�szettud�s volt, aki a korabeli eur�pai orvostudom�ny ismereteinek nagy r�sz�t alkalmazta.

Az orvosl�s n�gy alappill�re
Az �j orvosl�s alapjait kifejt� Paragranum c�m� m�v�ben az orvosi gy�gy�t� tev�kenys�g le�r�s�ban n�gy alappill�rr�l �r. Az els� pill�r a klasszikus �rtelemben vett filoz�fia, a b�lcsess�g szeretete, a l�that� �s a l�thatatlan term�szet egys�gben t�rt�n� kutat�sa.

A m�sodik oszlop az asztrol�gia: az �kori hagyom�nyokhoz hasonl�an Paracelsus a Naprendszer bolyg�i �s az emberi test szervei, szervrendszerei k�z�tt �sszef�gg�st tal�lt (p�ld�ul a Napot a sz�vhez, a Holdat az agyhoz, a Merk�rt a t�d�h�z kapcsolta). Ez�rt tartotta fontosnak, hogy az orvos legyen j�rtas a csillagj�sl�s tudom�ny�ban. Archidoxes of Magic c�m� munk�j�ban p�ld�ul j�n�h�ny bekezd�st szentel a k�l�nb�z� zodi�kus jelekkel ell�tott talizm�nok �s a k�l�nb�z� med�lok gy�gy�t� hat�s�nak le�r�s�ra. Megalkotott tov�bb� egy k�l�n�s �b�c�t amelyet Alphabet of the Magi–nak nevezett el, �s ezt haszn�lva az angyalok neveit v�ste r� a talizm�nokra.

A paracelsusi orvosl�s harmadik pill�re az alk�mia, az anyag �talak�t�s�nak tudom�nya. Az alk�mi�t a gy�gyszerk�sz�t�s szolg�lat�ba k�v�nta �ll�tani. �gy summ�zta n�zeteit: „Sokan mondt�k m�r, hogy az alk�mia csup�n arany- �s ez�stcsin�l�sra val�. Sz�momra nem ez a c�l, hanem megfigyelni minden er�nyt �s er�t a gy�gy�t�s szolg�lat�ban.” [1] Gy�gyszerei els�sorban gy�gyn�v�nyekb�l �s f�mekb�l k�sz�ltek, amelyek k�zvetlen�l a term�szetben megtal�lhat� form�ban nem haszn�lhat�k gy�gy�t�sra, ez�rt sz�ks�g van az orvosra – mint alkimist�ra – aki bel�l�k megfelel� f�zetet, ken�cs�t k�sz�t. (Az alk�mia hagyom�nyai a modern orvostudom�nyban is felfedezhet�k. P�ld�ul a Caduceus lett a nyugati orvosl�s f� szimb�luma.)

Az orvosl�s negyedik oszlopa az orvos jelleme: �nzetlens�ge �s erk�lcsi tisztas�ga, ami Paracelsus szerint minden gy�gyszern�l hat�sosabb. Azt tan�totta, hogy Isten a legf�bb orvos, csak Isten k�pes minden betegs�get meggy�gy�tani. Az orvosnak az � p�ld�j�t k�vetve, szer�nyen �s szeretettel kell munk�lkodnia.

Mikrokozmosz �s makrokozmosz
Paracelsus elutas�totta a gnosztikus hagyom�nyokat, de megtartotta a hermetizmust, a neoplatoni- �s a Pitagor�szi filoz�fi�t. N�zeteit egyfajta univerzalizmus, a vall�si meg�jul�s ir�nti �ltal�nos fog�konys�g �s fokozott szoci�lis �rz�kenys�g jellemezte. Egyszerre t�rekedett a hagyom�nyos teol�giai szeml�let �s a term�szettudom�nyok �sszhangj�nak megteremt�s�re �s a hagyom�nyos misztika �s apokaliptika saj�t okkult �s ezoterikus l�t�sm�dja szerinti �rtelmez�s�re. R�szben elutas�totta Agrippa von Nettesheim �s Nicholas Flamel m�gikus elm�leteit is. Hermetikus n�zetei szerint a betegs�g �s az eg�szs�g az ember (mint a mikrokozmosz), �s a term�szet (mint a makrokozmosz) k�z�tti harm�nia megnyilv�nul�sai. Filoz�fi�ja szerint az ember megismer�s�b�l (mikrokozmosz) lehet k�vetkeztetni a vil�g (makrokozmosz) jelens�geire. �sszegezte a kor�t megel�z� k�l�nb�z� n�zeteket �s azok alapj�n �gy tekintette, hogy nem a l�lek tisztas�ga, hanem a test pillanatnyi �sv�nyi egyens�ly�nak megboml�sa okozza a betegs�geket, amelyeket a test k�mi�j�nak orvosol�s�val lehet meggy�gy�tani.

Paracelsus �j gy�gyszerk�sz�t�si elveivel a k�miai �s �sv�nyi elemek orvosi felhaszn�l�snak (iatrok�mia) �tt�r�je volt. A paracelsusi iatrok�mia elvi �j�t�sa az, hogy m�g a r�giek a vegyi anyagokat z�mmel k�ls�leg, sebekre �s b�rbajokra alkalmazt�k, addig Paracelsus bels� szerk�nt is haszn�lta azokat. Paracelsus volt az els� orvos, aki gy�gyszerk�nt volt k�pes alkalmazni egy�bk�nt m�rgez�, p�ld�ul higany-, k�n-, vagy vasvegy�leteket.

A csavarg� polihisztor
Eredm�nyei ellen�re nem volt n�pszer� a kort�rs orvosok k�r�ben. Paracelsus h�rneve �s g�g�ss�ge b�sz�tette Eur�pa t�bbi orvos�t. 1527-ben B�zel v�ros�nak hivatalos orvosa lett �s medic�n�t tan�tott a helyi egyetemen. Magabiztosan, szokatlan k�lt�i �s retorikai er�vel anyanyelv�n, n�met�l hirdette a tanait. �m posztj�t alig egy �vig tarthatta meg, mert azzal d�h�tette tanult koll�g�it, hogy tan�tv�nyaival az utc�n el�gette Avicenna K�nonj�t, a korabeli orvosl�s egyik alapm�v�t, tov�bb� m�s orvosok publik�ci�it �s k�nyveit. M�g a v�rosb�l is kitiltott�k, miut�n jogi bonyodalomba keveredett egy orvosi d�j beszed�se kapcs�n.

Jellegzetes renesz�nsz egy�nis�g, polihisztor tud�s volt, aki �lete utols� m�sf�l �vtized�ben tipikus csavarg�k�nt v�rosr�l v�rosra v�ndorolt. Megfordult Wroc�awban, B�csben, M�nchenben, N�rnbergben, Augsburgban, mik�zben sorra adta ki r�szben m�r n�met nyelv� orvosi, b�lcseleti, term�szettudom�nyi s�t teol�giai �r�sait. Az 1536-ban Ausburgban megjelen� Die grosse Wundartzney (A nagy seb�szk�nyv) c�m� munk�ja r�v�n, r�vid id�re �jra az ismerts�g k�z�ppontj�ba ker�lt. �lete utols� �veit Salzburgban t�lt�tte.

Hal�la ut�n a Paracelsianizmus mozgalom fel�rt�kel�d�tt a felvil�gosultabb orvost�rsadalom k�r�ben, akik le k�v�ntak sz�molni a hagyom�nyos Gal�noszi orvosl�ssal �s annak m�dszereivel, �gy Paracelsus tanai egyre sz�lesebb k�rben v�ltak ismertt�, m�dszereit mind gyakrabban alkalmazt�k.

Toxikol�giai eredm�nyei
Paracelsust a toxikol�gia (m�rgek) atyjak�nt is emlegetik.

Mond�sa:

"A mennyis�g teszi a m�rget." (N�pszer� r�vid v�ltozat.)
Eredeti megfogalmaz�sban:

"Alle Ding' sind Gift und nichts ohn' Gift; allein die Dosis macht, das ein Ding kein Gift ist." (n�met)
"Minden dolog m�reg, ha �nmag�ban nem is az; csup�n a mennyis�g teszi hogy egy anyag nem m�reg."
M�ssz�val, az anyag mennyis�ge legal�bb olyan fontos mint annak term�szete. P�ld�ul, egyes emberekn�l az aszpirin kis mennyis�gben j�t�kony hat�s� orvoss�g, m�g nagy mennyis�gben hal�los m�reg lehet. Ugyanakkor bizonyos szem�lyek eset�n m�r eg�szen kis mennyis�g� aszpirin is hal�lt okozhat.

A term�szetben hat� anyagok tulajdons�gait h�rom k�miai "�sprinc�pium"-ra: a s�ra, a higanyra �s a k�nre vezette vissza. Az emberi testben (a mikrokozmoszban) zajlik az �letet fenntart� k�miai anyagcsere, aminek a l�nyege egy folytonos m�regtelen�t� funkci�. Paracelsus abb�l indult ki, hogy minden amit t�pl�l�kk�nt magunkhoz vesz�nk m�rget tartalmaz, ami �nmag�ra vesz�lytelen, de az elfogyaszt�ra vesz�lyes lehet. Ezek lebont�sa �s kiv�laszt�sa a szervezetben munk�lkod� bels� alkimista dolga, amely valamennyi �l�l�nyben tev�kenykedik. Paracelsus arra is kit�rt, hogy a k�ros anyagok milyen �ton t�voznak a szervezetb�l. �gy p�ld�ul az arz�ntartalm� anyagok a f�l�n, a k�nvegy�letek az orrj�ratokon, a higany pedig a b�r p�rusain kereszt�l t�voznak. A v�gs� boml�sterm�kek gy�jt�neve a „tartarus”, ami k�, homok, agyag, iszap form�j�ban �r�l ki. Amennyiben ez t�k�letlen�l megy v�gbe, ebb�l erednek az �n. tartarikus betegs�gek, a lithiasisok, az �relmeszesed�s �s az �z�leti bajok.

F�bb m�vei
Paragranum
Archidoxes of Magic
Die Gro�e Wundartzney (1536., Augsburg)
Astronomia Magna (1537., Augsburg)
Sieben Defensiones (1538., h.n.)
Wundt unnd Leibartznei (1549., Frankfurt, Christian Egenolff)
Philosophia Magna (1567., B�zel)
Philosophiae et Medicinae utriusque compendium (1568., B�zel)
Von der Wundartzney: Ph. Theophrasti von Hohenheim, beyder Artzney Doctoris, 4 B�cher (1577., Peter Perna)
Kleine Wundartzney (1579., B�zel, Peter Perna; 1608., Strassburg)
Opus Chirurgicum, Bodenstein (1581., B�zel)
B�cher und Schriften 1-10. (1589-1591., kiad�: J. Huser, B�zel)
Opera omnia medico-chemico-chirurgica (1658., Genevae)

Forr�s: Wikipedia