A Harry Potterben szereplő mágikus lények és valóságos másuk.

            Én is, mint oly sokan mások szeretem a Harry Potter könyveket. Ezért is választottam ezt a témát. A könyvekben szereplő állatok és növények leírása sokszor eltér a valóságtól. Néha nem is kis mértékben. Például itt egy hüllő:

Baziliszkusz

Ilyen a könyv alapján:

A források szerint az első baziliszkusz kitenyésztője Hitvány Herpón volt. A párszaszájú (beszéli a kígyók nyelvét) görög feketemágus hosszas kísérletezés után jutott arra a felfedezésre, hogy a tyúktojásból, ha varangy kotlik rajta, hatalmasra megnövő minden más hüllőnél veszélyesebb kígyó kel ki.

A baziliszkusz teste fénylő zöld, hossza a 15 métert is elérheti. A hím példányok skarlátvörös fejtollaikról ismerhetők fel. A baziliszkusz méregfogával is ölni tud, de legveszélyesebb fegyvere hatalmas sárga szeme: aki belenéz, azonnal meghal.

Ha elegendő mennyiségű táplálékhoz jut (emlősöket és madarakat eszik, de a legtöbb hüllőfajt is elfogyasztja), a Kígyók Királya jelentős kort érhet meg. Hitvány Herpón baziliszkusza állítólag közel 900 évig élt. A baziliszkusz fél a kakaskukorékolástól, mert ha hallja, azonnal meghal.

Bár a baziliszkuszköltést a középkor óta törvény tiltja, tény, hogy e tevékenység igen könnyen eltitkolható: elég kivenni a tojást a varangy alól, mikor megjelennek a Varázslényfelügyeleti Főosztály ellenőrei. Mivel azonban a baziliszkusznak csak párszaszájú tud parancsolni, a feketemágusok többsége éppúgy tart a bestiától, mint bárki más. Bizonyára ennek tudható be, hogy legalább 400 éve senki nem találkozott baziliszkusszal Nagy-Britanniában.

Ilyen a valóságban:

A vastagnyelvű gyíkok alrendjében az Iguanidae családba tartozó gyíknem. Nyaka és feje rövid, farka igen hosszú; hátán és farkán fésűs taraj van melyet a hátcsigolyák tövisnyújtványai támogatnak, fején háromszögletű sisakszerű bőrkinövés emelkedik. Egyik faja a koronás Basilicus (B. Americanus Laur.), 60 cm hosszú zöldesbarna, sötét haránt sávokkal. Dél-Amerika és Mexikó erdeiben él a fákon, folyók közelében és rovarokra vadászik. Régen mesés dolgokat hittek a koronás baziliszkuszról de a mesebeli állatról való leírások nem a mi baziliskuszunkról valók, mert azt kígyó alakúnak írták le, halálos méreggel és gyilkoló tekintettel.

            Ez a két lény, (bár nevük egy és ugyan az) teljesen különböző. A következő egy növény:

Mandragóra.

A regény szerint:

A mandragóra (szerecsengyökér vagy álomfű) hatásos regenerálószer. Megátkozott, átváltoztatott vagy dermesztőátokkal sújtott emberek vagy állatok gyógyítására alkalmas. A mandragóra a legtöbb ellenméreg alapösszetevője. Ugyanakkor veszélyes növény is. Ha valaki a meghallja a mandragóra sikolyát, azonnal szörnyethal.

Gyökér helyett a föld alatt egy sáros nagyon-nagyon csúnya csecsemő formájú lény lakozik. A bőre halványzöld, márványos mintájú, és a levelek egyenesen a fejéből nőnek ki.

A valóságban:

A burgonyafélék családjának nemzetsége hat lágy szárú fajjal. Legfeljebb 50 cm. Évelő növény. A mediterrán térségben és a Himalája lejtőin élnek. Mérgező gyümölcse alkaloidokat, atropint, hioszciamint, szkopolamint stb. tartalmaz, kábító hatású. A tavaszi mandragóra (alraun, álomfű, boszorkánygyökér, szerecsengyökér, M. officiarum, M. vernalis) mediterrán származású, a középkorban varázserőt tulajdonítottak neki. Hajtása rövid, a szár csúcsán állnak harang alakú bíborlila virágai. Narancssárga, ananászillatú bogyótermése van. Nagy levele hullámos szegélyű, ráncos és kellemetlen szaga van. Gyökere (karógyökér) jól fejlett, gyakran villásan kettéágazik, emberi alakot formáz (alraun), a középkori babonás hiedelmek szerint hatalmat, pénzt, szerelmet szerzett tulajdonosának, annyi aranyat fizettek érte, mint a szárított gyökér súlya. Már évtizedekkel ezelőtt használták bódító hatása miatt. A gyökér és levélfőzet nyugtató hatású. Élénkítő hatóanyagokat is tartalmaz. Depresszió, szorongás, álmatlanság ellen használták. Narkotikus hatása miatt műtéteknél fontos érzéstelenítő volt. A régen oly nagy becsben tartott növény mára teljesen elveszítette jelentőségét.

            Itt már több a hasonlóság, mint a Baziliszkusznál. Végül hasonlítsuk össze a regénybeli Főnix madarat a valóságot Főnix madárral.

Főnix.

Így mutatja a regény:

A főnix fenségesen szép, hattyú nagyságú, karmazsinpiros madár. Hosszú arany farktollai, arany csőre és karma van. Egyiptom, India és Kína hegyormain fészkel. Igen magas kort érhet meg, mivel képes újra meg újra regenerálódni: mikor teste elöregszik, lángra lobban, majd saját hamvaiból kismadárként új életre kel. A főnixek szelíd lények, kizárólag gyógyfüveket esznek, ember vagy állat halálát még soha nem okozták. A főnix képes bármikor eltűnni, és másutt felbukkanni.  Éneke  mágikus erővel  bír:  úgy  tartják, bátorságot  önt  a  tisztaszívűekbe, és  rettegéssel  tölti el a gonoszokat.  A főnixkönny  gyógyító hatású.

Így mutatja a valóság:

A főnix csak európai nevét kölcsönözte az európai mitológiából, de ahhoz semmi köze sincs, önálló teremtménye a kínai képzeletnek. A főnix a madarak csodálatos királya az ókori mitológiában. Alakja már a Yin-kori jósfeliratokon megtalálható. Feltételezhető, hogy a főnix eredetileg az ég uralkodójának küldöttét, a szélistent jelölte. A későbbi értelmezések szerint a főnix szó a feng „hím főnix” és a huang „nőstény főnix” szavak összevonásából származik. Alakját különbözőképpen írják le, de abban mindegyik megegyezik, hogy az egyes testrészeit más és más állat részeihez hasonlítják. Eszerint a főnixnek kacsacsőre van, begye fecskéé, nyaka kígyóé, testén sárkányhoz hasonló minták láthatók, farka halé, háta pedig mint a teknősé. Az ősi mitikus legendák szerint a főnixnek színes tollazata és a tökéletes emberek keleten található országában lakik. A főnix megjelenése hosszú béke beköszöntét jelezte. A középkorban az egyszarvúhoz hasonlóan a ren (emberségesség) megtestesülésének számított. A sárkánnyal együtt az uralkodó szimbóluma volt. Gyakorta a császárné, valamint a menyasszony jelképének számított. A középkori taoista legendák szerint a taoisa szentek főnix hátán utazzák be az eget. Több elbeszélésben a főnix asszonyoknak jelent meg álmukban, akik aztán kiváló fiakat szültek. Ezen hagyomány mögött főnixről, mint a fényes ősprincípiummal, a yang-gal kapcsolatban álló lényről alkotott elképzelés gyanítható. Az ókori forrásokban a főnix a Cinóberbarlangban lakik vagy ott született. Ezt a barlangot a Déli égtájhoz kapcsolódónak tartották ezért a főnix alakja gyakran összeolvadt a „vörös madáréval” (zhu niao), a dél jelképével. A főnix alakja már a legősibb időktől kezdve rendkívül népszerű a kínai művészetben. Feltételezhető, hogy a főnixről kialakult elképzelésekre hatott a páva alakja. A főnix a hagyomány szerint csak akkor jelent meg, ha erényes uralkodók kormányozták az országot, s így a főnix az erény és a hűség jelévé vált.

Ez utóbbi a legendák híres madara. Ezt a madarat mindenhol másképp képzelik el.

            Még nagyon sok rejtélyes állat van ezekben a könyvekben, van amelyiknek van igazi párja, van amelyik kitaláció. Ezeket elég nehéz megkülönböztetni egymástól, szorgos kutatómunkát igényel.

Források:         Internet

                        Göthe Salmander: Legendás állatok és megfigyelésük

                        Magyar Nagylekszikon

                        Fűszer- és Gyógynövények

                        A Film / Könyv

(Ezt a házidolgozatot 7. osztályban írtam biológiából.
Kérlek ne lopd el, ha szeretnéd kitenni mindenképp az
oldaladon, írj egy e-mailt nekem és megegyezünk!)