Cornelius Agrippa

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim (K�ln, 1486. szeptember 14. – Grenoble vagy Lyon, 1534 v. 1535) okkult n�met �r�, alkimista, csillag�sz.

�lete
K�lnben sz�letett 1486. szeptember 14-�n. El�kel� nemesi csal�db�l sz�rmazott. Jogot �s orvostudom�nyt hallgatott K�lnben �s P�rizsban, ezut�n alkimistak�nt tev�kenykedett N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban, Angli�ban �s Olaszorsz�gban. Alkimista tev�kenys�ge mellett h�ber nyelvet, illetve teol�gi�t is oktatott. N�metorsz�gba visszat�rte ut�n el�sz�r I. Miksa n�met-r�mai cs�sz�r katon�ja lett, majd visszat�rt Franciaorsz�gba, ahol I. Ferenc kir�ly katon�ja, orvosa lett. Ezut�n N�metalf�ldre utazott, ahol Habsburg Margitnak, a N�metalf�ld korm�nyz�j�nak t�rt�n�sze lett (1528 – 1530). Komoly tev�kenys�get fejtett ki a boszork�nyok �ld�z�se ellen, emiatt eretneks�ggel v�dolt�k meg. Munk�i miatt 1530 – 1531 k�z�tt b�rt�nbe ker�lt. Nagy nyomorban halt meg.

Filoz�fi�ja
Filoz�fi�j�ban az egyh�z �skereszt�ny szellemben val� megreform�l�s�nak sz�ks�gess�g�t hangoztatta, s el�t�lte a „pog�ny" humanizmust („De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium", A tudom�nyok hi�baval�s�g�r�l �s bizonytalans�g�r�l, 1527). Lelkes h�ve volt a zsid� kabbalisztik�nak �s a m�gi�nak, megk�s�relte az �jplatonizmus egyes elemeit �sszekapcsolni a m�gi�val („De occulta philosophia sive de magia", Az okkult filoz�fi�r�l, avagy a m�gi�r�l, 1531 – 1533). Munk�inak els� gy�jtem�nyes kiad�sa 1600-ban jelent meg.

Agrippa a Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus c. munk�j�ban a n�i nemnek a f�rfiakkal szembeni kiv�l�bbs�g�r�l �r. �rveit bibliai, filoz�fiai �s �lettani �rvekkel t�masztja al�. Szerinte a n� tiszt�bb anyagb�l �p�l fel, mint a f�rfi, �s a f�rfi �s n� k�z�tti fiziol�gia elt�r�sek a n�k fels�bbrend� finoms�g�t bizony�tj�k. Agrippa szerint a n�k m�g a hal�luk ut�n is jel�t adj�k term�szetes, vel�ksz�letett szer�nys�g�knek, hiszen a v�zbef�lt n�k arccal lefel�, m�g a v�zbef�lt f�rfiak arccal felfel�, a h�tukon �sznak a v�zen. Tov�bba azt tartja, hogy filoz�fusok, matematikusok, �s csillag�szok gyakorabban hib�znak j�vend�l�seikben �s j�slataikban, mint az egyszer� parasztasszonyok, �s hogy egy orvos nem �r annyit, mint egy j� �reg n�v�r.

M�vei
Dialogus de homine (P�rbesz�d az emberr�l), 1516
De beatissimae Annae monogamia, (Szent Anna egyszeri h�zass�g�r�l), 1519
De incertitudine et vanitate scientiarum atque artium declamatio invectiva (A tudom�nyok hi�baval�s�g�r�l �s bizonytalans�g�r�l), K�ln, 1527 (Szat�ra)
Declamatio de nobilitate et praecellentia foeminei sexus (A n�i nem nemesrend�s�g�r�l �s kiv�ll�s�g�r�l), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
De originali peccato (Az eredeti b�nr�l), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529.
De triplici ratione cognoscendi Deum (Isten megismer�s�nek h�rom m�dj�r�l, Antwerpen: Michael Hillenius, 1529.
De sacremento matrimonii (A h�zass�g szents�g�r�l), Antwerpen: Michael Hillenius, 1529
De occulta philosophia libri tres, (H�rom k�nyv a rejtett b�lcsess�gr�l), Antwerpen, 1530

Forr�s: Wikipedia