9. A k�r�s

Perselus Piton felk�sz�lt a legrosszabbra. Mit fog mondani a l�ny? Zs�ros haj� szem�t? Szex- m�ni�s v�nember? Nem, csak nem akarja s�rtegetni a mai kedvess�ge ut�n… ahogy n�m�n fogta a kez�t, �s nem faggat�zott… rengeteget seg�tett ezzel neki. Sajn�lta, hogy mindezt el fogja felejteni.

- Igen, Miss Granger? – sz�lalt meg v�g�l. – Mit szeretne mondani?

- Ink�bb k�rni szeretn�k valamit. Piton professzor… k�rem… megcs�kolna engem? – k�rdezte f�l�nken. – Ha… ha szeretne… - f�zte hozz� gyorsan.

- �r�mmel, Miss Granger – d�bbent meg teljesen a f�rfi. – De… de mi�rt k�ri ezt t�lem?

- Nevezz�k k�v�ncsis�gnak, rendben?

- �s a bar�tja? �ppen tegnap eml�tette, hogy j�r azzal a sportol�val…

- Vele majd �n lerendezem… - b�kte ki gyorsan a l�ny. Igen, Viktorr�l eg�sz el is feledkezett. De most Viktor gondolata sem tudta megakad�lyozni k�r�s�t. Itt az alkalom, hogy utat engedjen a „Piton, mint f�rfi” gondolatainak, �s kiel�g�tse k�v�ncsis�g�t. �s v�gre megtudhatja, hogy tetszik-e Pitonnak – kock�zat n�lk�l. Az�rt gyorsan hozz�f�zte: - De ha �nt zavarja, hogy bar�tom van…

- Nem, dehogy! – v�laszolta Piton gyorsan, tal�n t�l gyorsan is. El is sz�gyellte mag�t. M�g a v�g�n megtudja ez a l�ny, hogy titkos gondolatait tal�lta ki ezzel a cs�kk�r�ssel. Vagy nem csak a saj�t titkos gondolata lenne? A l�ny is gondolt m�r r� „�gy”… ez eg�sz biztos! K�l�nben nem k�rn� ezt a cs�kot… Ennek nagyon �r�lt. Megd�bbent viszont a l�ny b�tors�g�n �s vakmer�s�g�n, ahogy ki is mondta, amit szeretne. Mi�rt kell ezt is elfelejtenie majd? Egy pillanatra megingott, de t�l �l�nken �lt benne az �jszaka eml�ke ahhoz, hogy ne visszakozzon. Ink�bb felkelt az �gyb�l �s a l�ny el� l�pett. M�r biztosabban mozgott.

- Biztos ebben, Hermione? – v�ltott �t �nk�ntelen�l a l�ny keresztnev�re. – Csak akkor mondjon igent, ha eg�szen biztos benne. Ezzel a tett�nkkel mindketten bajba ker�lhet�nk, ha nyilv�noss�gra ker�l. Ne feledje, hogy a tan�ra vagyok.

- �n sz�vesen v�llalom a kock�zatot, ha �n is, Perselus – v�laszolta a l�ny, a legnagyobb lelki nyugalommal ejtve ki a f�rfi keresztnev�t.

- Puszit szeretne, vagy…

- Cs�kot, Perselus – fejezte be helyette a mondatot a l�ny. A f�rfi el� l�pett �s v�rakozva r�n�zett.

Pitonnak nem kellett t�bb b�ztat�s. F�lresiker�lt �lma ut�n aj�nd�kba kap egy igazi cs�kot! Egyik kez�vel �vatosan a l�ny �ll�hoz �rt, �s felemelte a megfelel� sz�gbe. Hermione engedelmesen becsukta a szem�t, mire kapott egy-egy gyeng�d cs�kot mindk�t szemh�j�ra. Ezut�n a f�rfi ajkai gyeng�den ajkaira tapadtak. Hermione l�bai elgyeng�ltek, ha Piton nem �leli �t, �sszecsuklanak alatta. Ajkaik �vatosan �zlelgett�k egym�st, m�g Piton �vatosan tov�bbl�pett, nyelv�vel bebocs�t�st k�rve a l�ny sz�j�ba. Meglep�d�tt, milyen k�nnyen kiny�lt neki a l�ny. Az �vatos felfedez�s hamar szenved�lybe csapott �t.

Mikor pihegve sz�tv�ltak, d�bbenten n�zett tan�tv�ny�ra, aki m�g mindig csukott szemmel megnyalta ajkait. Piton legsz�vesebben tov�bb folytatta volna m�g a cs�kot, jelen pillanatban egy�ltal�n nem �rdekelte Ron Weasley �s „k�z�s �jszak�juk”. � ezzel a l�nnyal akart k�z�s �jszak�t, val�dit, nem b�jitallal el�id�zettet, nem is egyet… Azt�n lassan visszat�rtek gondolatai a realit�sba.

- Gondolom, nem engedi, hogy most �rjak magamnak m�g egy eml�keztet� cetlit – sz�lalt meg rekedt hangon. A l�ny csak megr�zta a fej�t. – Ebben az esetben szeretn�m megk�rni, hogy k�r�s�t ism�telje meg a R.A.V.A.SZ vizsg�ja ut�n! – mosolygott a l�nyra, a lehet� legmegnyer�bb arckifejez�s�vel.

- Nem, nem fogom megism�telni a k�r�st – r�zta a l�ny a fej�t, de valahogy szomor�nak t�nt. - Ez ennyi volt.

Piton megijedt.

- E-Ennyire sz�rny� voltam? – suttogta, szinte ijedt hangon.

- Nem, dehogy, Perselus! – nevetett a l�ny. – A cs�k t�k�letes volt. Igazs�g szerint a bar�tom fele ilyen j�l sem csin�lja – mosolygott. – Egyszer�en nem szeretn�k egy piros melltart� lenni a nappalija kanap�j�n!

- Ne higgye, hogy minden kapcsolatom egy �jszak�ra sz�l – k�z�lte nyugodt hangon a f�rfi. – Nem szeretn�k egyed�l meg�regedni. Ahogy �n is mondta, azt a h�zat a festm�nyen nem egy embernek tal�lt�k ki…

A l�ny erre nem sz�lt semmit, csak megk�sz�nte a cs�kot. V�g�l h�tr�bb l�pett, felemelte a p�lc�j�t �s felki�ltott: - Exmemoriam!

----------

A f�rfi elvesztette egyens�ly�t, de nem esett el. Hermione gyorsan eldobta a p�lc�t �s egy fotel m�g� menek�lt. Onnan n�zett a d�bbenten, de d�h�sen r�n�z� tan�r�ra.

- Mit csin�l a p�lc�mmal, Granger! – ord�totta v�r�s fejjel. – Azonnal magyar�zatot v�rok, vagy kir�gatom Roxfortb�l!

- Olvassa el azt a pergament az asztalon! – ki�ltott vissza ijedten a l�ny. Piton nagyon vesz�lyesnek t�nt. – Maga �rta, az mindent megmagyar�z!

- �n? Nem eml�kszem! Szent Merlin! Maga felejt�s�tkot sz�rt r�m?

- OLVASSA EL A PERGAMENT! – ord�totta a l�ny.

Piton el�sz�r felvette p�lc�j�t a padl�r�l, a l�nyra fogta, �s csak �gy ment az asztalhoz.

- �n, Perselus Piton (sz�lettem: 1960. janu�r 9.) tan�s�tom, hogy tan�tv�nyom, Hermione Granger (sz�letett: 1979. szept. 19.) saj�t k�r�semre sz�rt felejt�s�tkot r�m a mai napon. A var�zslat rossz v�grehajt�s�b�l ered� k�vetkezm�nyeket v�llalom, �t semmilyen felel�ss�g sem terheli. Hal�lom eset�n Little Dent-i h�zamat Hermione Grangerre hagyom, m�g minden egy�b ing� �s ingatlan vagyonomat Albus Dumbledore-ra. Keltez�s. Al��r�s. �gy n�z ki, mintha �n �rtam volna. De ennek semmi �rtelme…

A f�rfi ezut�n elv�gzett n�h�ny var�zslatot, amelyekkel a pergamen val�dis�g�t ellen�rizte. Nem tal�lt hib�t.

- Le�lhetn�nk? – k�rdezte Hermione f�l�nken. – Nem fog megt�madni?

- Igen, �lj�nk le. Nagyon gyeng�nek �rzem magam. M�s var�zslatot is sz�rt r�m?

- Nem, de reggel �ta �gyban fek�dt, mert sz�rnyen rosszul volt. Nem tudom mit�l, mert szerintem nem az igazs�got mondta el nekem �s Draconak, aki szint�n itt volt. De �rt egy levelet mag�nak, odarakta az �jjeliszekr�nyre. El�sz�r olvassa el azt, bizony�ra mindent megmagyar�z. �n nem l�ttam. Ut�na k�rdezzen, �s v�laszolok, amire tudok. De el�sz�r mondja el, j�l van-e. Mindenre eml�kszik tegnap este el�ttr�l?

- �gy �rzem, igen. Az utols� eml�kem az, hogy j� �jt k�v�nok �nnek az eb�dl�ben, majd felj�v�k a szob�mba, kezemben… nem, az nem fontos.

-----------

- Sz�val arra eml�kszem utolj�ra, hogy megszereztem a hajsz�lait. Mi t�rt�nhetett? – gondolkodott Piton mag�ban. – R�j�tt a l�ny, hogy mit tettem, �s ez�rt k�ld�tt �tkot r�m?

- Olvassa el a level�t – ism�telte meg a l�ny.

Piton el�vette a lez�rt bor�t�kot. Ez �llt benne:

„Tegnap este volt egy „b�jital balesetem”. K�t�rtelm�en fogok fogalmazni, h�tha illet�ktelen olvassa a levelet, nem j�l siker�lt felejt�s�tok k�vetkezt�ben.

A b�jital legutols� hozz�val�ja nagyon nem volt megfelel�. Ez annyira megviselt, hogy felejt�s�tkot k�rtem Miss Grangert�l. Borzalmas �jszak�m volt, annyira legyeng�ltem testileg �s lelkileg, hogy nem tudtam felkelni. Miss Granger tartotta bennem a lelket. V�gasztalt, fogta a kezem. Nagyon seg�t�k�sz volt. A var�zslatot nehezen v�llalta el. Dracot k�rtem meg, hogy addig figyelje Pottert. A var�zslatr�l � sem tud.

A j�v�ben a b�jital utols� hozz�val�j�t mindig ALAPOSAN ellen�rizzem le! Nem szabad bel�le t�bbsz�r�s mennyis�get a f�zetbe rakni. �n tegnap este h�romszoros mennyis�get raktam. Sz�rny� k�vetkezm�nyek.

Mag�njelleg� megfigyel�sek: az a n�, akire az ut�bbi id�ben sokat gondolok, �gy n�z ki, kedvel legal�bb egy kicsit. Egy �v m�lva megpr�b�lhatn�k randev�t k�rni t�le. Max. nemet mond, nem? �rta: Perselus Piton, saj�t maga sz�m�ra.”

--------

Piton meglep�d�tt level�n. Ezek szerint nem Granger hajsz�l�t szerezte meg el�z� este. De akkor ki�t? Ginny Weasley�t vagy Luna Lovegood�t? �k ketten az�rt nem olyan sz�rny�ek, hogy ne b�rt volna elviselni egy �jszak�t vel�k. Tal�n a l�ny macsk�j�nak a sz�r�t gy�jt�tte be? Az se val�sz�n�. A macsk�t Hermione a sz�lein�l hagyta, �s a macskasz�rt�l olyan baja lett volna, amihez gy�gy�t� kell, nem felejt�s�tok.

A k�vetkez� gondolat olyan sz�rny� volt, hogy alig mert jobban belegondolni. A hajsz�l csak egy fi��, f�rfi� lehetett! Krum�, Draco� vagy Weasley�, esetleg a l�ny apj��. M�s� hogy ker�lhetett volna a l�ny pulcsij�ra? B�r Krum �s az apa nem val�sz�n�, minimum hetek �ta nem tal�lkoztak, az�ta csak volt mosva az a pul�ver… Teh�t Draco vagy Weasley. Atya�g!

- J�l van? – k�rdezte agg�dva a griffend�les, �s odal�pett mell�.

- Igen, k�sz�n�m. Csak megsz�d�ltem.

- Persze, mert ma m�g egy falatot sem evett. Hozok valamit a konyh�b�l, j�?

Piton h�l�san b�lintott. Csak most tudatosult benne, hogy sz�rke h�l�ingben j�rk�lt a l�ny el�tt. �gy akarja megh�d�tani? Gyorsan a takar� al� b�jt. Am�g visszat�rt a l�ny, a lev�l r� vonatkoz� r�sz�n gondolkodott. Fogta a kez�t? Annyira szenvedett, hogy sz�ks�g�t �rezte ennek?

Am�g t�lc�r�l megvacsor�zott, Hermione elmes�lte neki, milyen �llapotban tal�lt�k meg Dracoval, �s miket mondott. Ez a r�sz hihet�nek hangzott.

- Miss Granger, eg�sz nap mellettem volt? – k�rdezte.

- Igen.

A k�zfog�sra nem mert r�k�rdezni, valahogy h�ly�n vette volna ki mag�t.

- Csin�lt m�r el�tte felejt�s�tkot?

- Nem, uram. Ez�rt nem is akartam…

- M�gis megtette. Mi�rt?

- Olyan rossz �llapotban volt… �s szinte k�ny�rg�tt…

- Sz�val belement. Azt�n?

- Meg�rta a leveleket, �n pedig gyakoroltam a p�lc�j�val. Azt�n var�zsoltam. Ennyi.

Piton �gy �rezte, a l�ny titkol valamit, de v�g�l erre nem k�rdezett r�. Rem�lhet�leg nem fontos.

- Megk�rhetn�m, hogy err�l az eg�szr�l senkinek se besz�ljen? Dracoval is besz�lek majd. K�sz�n�m, hogy ennyit foglalkozott velem.

- Sz�ra se �rdemes – mosolygott a l�ny. Eg�sz�ben v�ve, j�l siker�lt ez a nap. Kapott egy felejthetetlen cs�kot Pitont�l, �s egyed�l � tud r�la. Az eml�k megmarad, de nincs semmi k�vetkezm�ny. – �r�ltem, hogy seg�thettem. J� �jszak�t!