Este h�romnegyed 6 volt, �s m�g sehol senki. Hermione ott �llt a parton, �s v�rta, hogy a horizonton felt�nj�n a j�l ismert bozontos fejb�b, �s a cing�r alak. 5 �ra 59 percig hi�ba v�rt. Akkor ugyanis l�that�v� v�lt egy sov�ny, fut� alak.

-         Harry! – ki�ltotta Hermione, �s a fi� nyak�ba ugrott �r�m�ben. – Harry! De �r�l�k, hogy �jra l�tlak!

-         Nem k�l�nben, Hermione! Komolyan ilyen Dudley? Ilyen… furcsa?

-         H�t igen. Mindig olyan, mint aki felrobban a fesz�lts�gt�l. Mindig ilyen, amikor velem van. �s Olyan aranyos tud lenni, ha akar.

-         Azt meghiszem!

-         Ha akar valamit olyan boci szemeket tud v�gni, – mosolyodott el a l�ny. – valahogy �gy. – mutatta Hermione, �s mindketten elkezdtek nevetni.

Egyik�j�k se sejtette, de a k�zeli bokor m�g�tt ott lapult Dudley. Harryt k�vette. Furcsa volt neki, hogy a fi� ilyenkor t�vozik a h�zb�l. �s a f�lelme beigazol�dott. M�g l�tni is sz�rny� volt �ket egy�tt. Azt�n k�zelebb lop�zott.

-         Jaj Harry, annyira romantikus volt.

-         Meghiszem azt. – v�laszolt Harry Dudley f�le hallat�ra.

-         M�g nem tal�lkoztam ilyen romantikus pasival – sz�lt a l�ny, �s Harry nyak�ba borult.

Dudleyn�l most telt be a poh�r. Felugrott a bokor takar�sa m�g�l, �s hangos zokog�sba kezdett.

-         Pont, mint �lmomban! – ki�ltotta, �s elfutott.

Hermion��k �szrevett�k a s�r� fi�t, �s gyorsan ut�na futottak.

-         Dudley v�rj! V�rj meg! – ki�ltozt�k.

Eg�szen a Dursley h�zig �ld�zt�k Dudleyt. Ott a fi� felrohant a szob�j�ba, �s becsapta az ajt�t.

-         J� est�t Mrs. Dursley! – k�sz�nt Hermione, mialatt v�gigrohantak a nappalin, fel a l�pcs�n a szob�khoz.

-         Dudley! Dudley! Hol vagy? – ki�ltozta Hermione.

-         Gyere, itt a szob�ja. – sz�lt Harry, �s benyitott egy ajt�n.

A fi� r�mesen sz�nalmas l�tv�nyt ny�jtott, ahogy ott fek�dt az �gy�n az arc�t a p�rn�ba temetve, �s zokogva.

-         T�n�s kifel�! T�njetek el innen! Hagyjatok b�k�n. M�g a bar�tn�met is k�pes volt�l leny�lni! – zokogta a fi� meg�ll�s n�lk�l.

-         Nem igaz! Dudley Nem err�l van sz� – pr�b�lt menteget�zni az �rintett, de Hermione a f�l�be s�gott valamit, mire b�lintva feladta k�s�rlet�t, hogy unokatestv�r�t megnyugtassa.

-         Dudley… – sz�lt m�zes m�zasan a l�ny, a zokog� Dudley �gya mell� t�rdelve.

-         T�nj el! – ki�ltotta Dudley olyan hangosan, hogy sz�lei felfutottak a l�pcs�n, de amikor megl�tt�k a helyzetet, a k�sz�b�n meg�lltak.

-         Dudley, k�rlek hallgass meg!

-         Nem �rdekel mit akarsz! Lel�pt�l vele, �s engem csak j�t�knak haszn�lt�l! – n�zett fel k�nny�ztatta arc�val, de mikor megl�tta sz�leit nagyugr�ssal a p�rn�t a fej�re h�zta!

-         Dudley! Musz�j meghallgatnod! Nem az t�rt�nt, amire gondolsz!

-         Honnan is tudod te, hogy �n mit gondolok!

-         De, tudom. De Harry csak a bar�tom. Neh�z lesz elfogadnod amit most mondok, de

-         NEM �RDEKEL! – szor�totta er�sebben a fi� a p�rn�t a fej�re!

Hermione �sszeszedte minden erej�t, �s kit�pte a reszket� sr�c kez�b�l a p�rn�t, majd elhaj�totta a szoba m�sik sark�ba. Dudley hiszt�rikusan pr�b�lta eltemetni fej�t a matracba, de a l�ny minden erej�t bevetve maga fel� ford�totta a fi� fej�t.

-         Dudley… Dudley! N�zz r�m! N�zz ide! Tudn�k �n neked hazudni?

-         Nem. – kezdett megnyugodni a fi�.

-         Igaz. Nem tudn�k neked hazudni. Hi�ba k�pzeled az ellentettj�t, te fontos vagy nekem.

-         T�nyleg?

-         T�nyleg. K�v�ncsi vagy az igazs�gra?

-         M�r hogyne lenn�k k�v�ncsi. De ugye nem Potterrel kapcsolatos.

-         De igen. – a l�ny l�tta, hogy Dudleyt s�r�g�rcs ker�lgeti, ez�rt hozz�f�zte – de nem �gy, ahogy te gondolod!

-         Hanem?

Hermione l�tv�nyosan nyelt egyet, majd gyorsan elhadarta.

-         Oszt�rsak vagyunk.

-         Mik vagytok? – k�rdezett vissza Dudley, mivel alig �rtett valamit.

Harry beseg�tett egy kicsit.

-         Dudley! Oszt�lyt�rsak vagyunk. Hermione a legjobb bar�tn�m, �s Ron, aki most nincs itt, � a legjobb bar�tom.

-         Mi? – k�rdezett vissza kerekre t�gult szemekkel a fi�.

-         Ink�bb megmutatom. – sz�lt Hermione.

El�vett egy karcs�, �ramvonalas fa�gat, – legal�bb is Dudley csak ennyit l�tott benne – �s a fi� egyik papucs�t �tv�ltoztatta egy pl�ssmack�v�. Dudley, mint akit megcs�pett egy bolha, �gy pattant f�l az �gyr�l.

-         Teee… teee… te boszork�ny vagy! – suttogta r�m�lten.

Hermione visszav�ltoztatta papuccs� a macit, majd v�laszolt.

-         Igen, boszork�ny vagyok. Ezt pr�b�ltuk elmondani. Att�l m�g, hogy boszork�ny vagyok, m�g ember is vagyok. Rem�lem neked nincsenek el��t�leteid a var�zsl�kkal szemben, hiszen annyira kedvellek!

-         De igen! Vannak! T�n�s kifel�! H�zz el innen boszorka! L�tni se akarlak! – ki�ltott fel �jra Dudley, �s megint s�r�g�rcs�t kapott.

Hermione elkeseredetts�g�ben Harry nyak�ba borult, �s keservesen s�rni kezdett. Harry kivitte a szob�b�l, �s �tk�s�rte a h�zukba, majd visszament a saj�t szob�j�ba, amit csak egy v�kony fal v�lasztott el. Eg�sz �jjel Dudley zokog�s�t hallgatta, �s hogy azt ki�ltozza:

-         Hermione! M�rt pont te? M�rt pont te?

Eg�sz �jjel ezeket a szavakat hallgatta, m�g v�g�l f�l 3 k�r�l Dudleyt elnyomta az �lom.

Harry eg�sz �jjel nem aludt. V�gig azon t�rte a fej�t, hogyan tudn� �ket m�giscsak �sszehozni valahogy. Sz�rhatna Dudleyra felejt�s �tkot, de az csak f�lmegold�s lenne. �gy d�nt�tt, nem tud tov�bb az �gyban maradni, �gy h�t 6 �ra k�r�l kim�szott az �gyb�l, �s kiment s�t�lni a partra. Egy ideig m�g t�prengett a n�ma parton, de egy id� ut�n m�r nem tudott koncentr�lni. A csendet ugyanis egy keservesen s�rdog�l� hang t�rte meg.

-         Hermione! – futott oda a l�nyhoz – sz�rnyen n�zel ki! Te eg�sz �jjel s�rt�l?

-         �h�m… - b�logatott a l�ny, �s Harry nyak�ba borult.

-         J�l van! S�rd csak ki magad. Azt�n majd megbesz�lj�k, hogy mi a teend� – sz�lt Harry, �s csit�t�an elkezdte simogatni a l�ny feje b�bj�t.

Valaki let�rdelt Harry h�ta m�g�.

-         Te meg mit keresel itt? – k�rdezte s�r� hangon Hermione.

-         Nagyon sajn�lom, ami tegnap t�rt�nt.

-         Azt azt�n sajn�lhatod. Olyan goromba volt�l! �n nem ilyesminek hittelek. Azt hittem, te kedves vagy, �s meg�rt�, �s romantikus. De tegnap csak a bunk�t l�ttam meg benned, �s ez olyan sz�rny� volt.

Dudley �gyet sem vetve Harryre, elkezdett magyar�zkodni.

-         Tudod, volt egy rossz �lm�nyem r�gen. Amikor Potter… akarom mondani Harry megtudta, hogy az…

-         Mi? Mondd ki!

-         Sz�val, amikor Harry megtudta, hogy… iz�… ���… na! Hogy var�zsl�, vagy mi!

-         Igen…

-         Az a l�nyeg, hogy akkor egy bizonyos Hagrid… J�l eml�kszem Potter? Egy bizonyos Hagrid elj�tt, �s � mondta Harrynek, hogy var�zsl�. �s akkor Apu begyulladt, �s elkezdtek vitatkozni, �s ut�na az a Hagrid �gy d�nt�tt, hogy megleck�zteti Ap�t, �s nekem… �hm… malacfarkat var�zsolt.

Hermione nevet�sben t�rt ki.

-         Nem nevetn�l ennyire, ha te ment�l volna kereszt�l azokon a m�t�teken, amiket rajtam v�geztek!

-         Bocs�ss meg, csak annyira viccesnek hangzik.

-         Pedig nem volt az! Az a sok f�jdalmas m�t�t… �s tudod tegnap nagyon megijedtem, mert azt hittem, hogy te is el akarsz var�zsolni!

-         Eszembe se jutna! Hogy is felt�telezhett�l ilyet?

Dudley folytatta, �gyet sem vetve arra, hogy Harry �s Hermione egym�sba fon�dva, t�rdelnek a f�ld�n.

-         Csak tudod, akkor �ppen az eml�keim hat�sa alatt �lltam. Szinte �jra �t�ltem azt a f�jdalmat, �s r�m�lts�get, amikor megpillantottam, hogy van egy malacfarkam.

-         F�jt?

-         Igen, egy kicsit… vagyis nem… nem tudom. Csak olyan fura �rz�s volt. Neked m�g nem n�vesztettek malacfarkat.

Hermione nem b�rta tov�bb. Kit�rt bel�le a szakadatlan, csilingel� nevet�s.

-         Ne nevess! – pr�b�lt r�sz�lni Dudley, de a l�ny meg�ll�thatatlan volt. – Hagyd m�r abba a nevet�st! – pr�b�lkozott tov�bb, de m�r annyira sz�nalmasnak �rezte a szitu�ci�t, hogy � is elkezdett nevetni.

H�rman nevettek a tengert�l nem messze. Hermione, miut�n egy kicsit megnyugodott kibontakozott Harry �lel�s�b�l, �s fel�llt, hogy les�p�rje – m�g mindig nevetve – a homokszemeket csupasz t�rd�r�l.

-         Haragszol m�g r�m?

-         Igen… lehet… nem tudom.

-         Ne haragudj – k�rlelte �desded hangon, �s k�zben boci szemeket v�gott.

Hermione elnevette mag�t, �s meg�lelte Dudleyt.

-         K�rj bocs�natot! – k�rlelte Hermione a fi�t

-         Nagyon sz�pen k�rlek – kezdte az – Bocs�ss meg nekem! Nagyon megijedtem.

-         Tudom… most m�r. Nincs baj. De Harryt ne b�ntsd. � nem tehet semmir�l.

-         Rendben. Neked meg�g�rem.

Dudley meg akarta cs�kolni… de a l�ny f�lrehajtotta a fej�t.

-         Ne! K�rlek. – sz�lt �gyet sem vetve Harryre. – �n m�g nem vagyok k�sz egy ilyen nagy l�p�sre, azok ut�n, hogy olyan kem�nyen megs�rtett�l.

-         Mit szeretn�l cser�be?

-         H�t l�ssuk csak… - sz�lt sz�rakozottan a l�ny. El�sz�r t�rdelj le el�ttem… azt�n fogd meg a kezem… �s cs�kold meg azt!

B�rmilyen hihetetlen, Dudley megtette. Hossz� forr� cs�kot lehelt a l�ny gy�ny�r� kez�re, amit�l Hermione megremegett. Dudley csod�lkozva �rezte, hogy a l�ny eg�sz test�ben megremegett. Feln�zett, �s l�tta, hogy Hermione szeme csillog az �r�mt�l. Fel�llt, �s hosszan a l�ny szem�be n�zett. � �llta a fi� tekintet�t, �s megpr�b�lt olvasni a szem�b�l. Dudley szeme v�gyakoz�s�t, s�v�rg�s�t t�kr�zte. A v�gyat, hogy meg�rintse a l�ny ajk�t, hogy szorosan mag�hoz h�zza, v�g�l ajkuk egym�s�ra tapadjon. Hermione megint megremegett, de a tekintet�t nem vette le a fi�r�l. Csak n�zte azt a sokat mond� arcot, �s teljesen elmer�lt a fi� szem�ben. Harry v�gig n�zte �ket, �s l�tni v�lte, ahogy Dudley ajka k�zeledik a l�ny�hoz, de � megint elh�zta a fej�t.

-         Ne, k�rlek… ne… m�g nem… lenne… okos… dolog… - Suttogta a l�ny, de Dudley ajkai r�tapadtak a l�ny�ra.

Nem tudott szabadulni. Rabul ejtette az a csod�latos �rz�s, amit Dudley ny�jtott sz�m�ra. Megsz�nt az id�, �s a t�r. Nem sz�m�tott senki, �s semmi, csak �k, ketten voltak. �s mikor Dudley nyelve elindult, hogy bej�rja Hermione sz�j�t, a l�ny fels�hajtott. M�g nem �rzett ehhez foghat�t a gyomra g�rcsbe r�ndult, a sz�ve sz�zzal vert, a t�rde remegett, �s szinte m�r majdnem el�rte a teljes �nk�v�letet, mikor Dudley abbahagyta. Hermione a szem�t nem nyitotta ki.

-         Ez egy �lom? – k�rdezte suttogva a l�ny.

-         Nem – v�laszolt rekedten a fi� – nem �lom. Ez a val�s�g.

-         Emberek! �n is itt vagyok.

Hermione azon nyomban mag�hoz t�rt, �s a kez�t sz�j�hoz kapta.

-         Bocs�nat Harry. Teljesen elfelejtettem. Sajn�lom. - sz�lt Hermione, odament Harryhez, meg�lelte, majd b�cs�t intett, �s elment.

Dudley lehuppant a partra.

-         Hogy vagy? – k�rdezte Harry k�v�ncsian.

-         Kiv�l�an. T�k�letesen. Majd kiugrok a b�r�mb�l. Nagyon j�l vagyok.

-         Azt el is hiszem. Kerek f�l percig falt�tok egym�st. Bocsi, nem tudtam meg�llni, hogy ne n�zzek oda. Milyen volt?

-         Mennyei! Olyan b�d�t�. Egy angyal ez a l�ny. Teljesen belez�gtam. Elcsavarta a fejem. Szeretem. Nagyon.

-         L�tszik rajtad. Pet�nia n�ni azt hitte, hogy �n csin�ltam veled valamit. Elvar�zsoltalak, vagy mi, �s bez�rt a szob�mba 2 napig, m�g te vid�man hanc�rozt�l Hermion�val.

-         De hogy tal�lkoztatok?

-         Tudod, amikor te besz�molt�l nekem, hogy tal�lkozt�l egy barna g�nd�r haj� l�nnyal, akit Hermion�nak h�vnak, �n r�gt�n �rtam neki, �s megk�rdeztem, hogy hol van. Az utols� level�nkben besz�lt�k meg, hogy tal�lkozunk, �s besz�l�nk egy kicsit.

-         �s akkor k�vettelek.

-         Sz�val k�vett�l! – mondta megvet�en Harry – Pedig igyekeztelek visszatartani, hogy ne p�ccenhess be, de ezek szerint nem siker�lt. De az a hiszti, amit kiv�gt�l…

-         Nem hisztiztem!

-         De igen. Alig siker�lt megnyugtatni, �s mikor r�kiab�lt�l Hermion�ra, h�t �n azt hittem, hogy itt mindennek v�ge. Azt�n reggel lej�ttem a partra, �s Hermione elmondta, hogy eg�sz este s�rt miattad. Hiszem annyira szeretett. �s azt�n ez a cs�k. Ez azt�n a kit�n� cs�b�t�s. Azt hittem, nem fogsz let�rdelni.

-         �rte mindent megteszek – mondta k�b�n Dudley. – �rte b�rmit.

-         Na, gyere haver, szerintem aludj egy kicsit. R�d f�r. Olyan karik�s a szemed, mint aki nem aludt egy h�napja.

-         Csak 3 napja. – jav�totta ki Dudley.

-         3 napja nem aludt�l? Jesszus! Hogy b�rtad ki?

-         H�t csak r� gondoltam, �s �gy nem tudtam aludni.

Harry felkarolta unokatestv�r�t, �s betuszkolta a cs�kt�l m�g mindig k�ba Dudleyt a h�z ajtaj�n.

Hermione otthon levetette mag�t az �gy�ra, �s visszagondolt a t�rt�ntekre. ’Milyen csod�latos volt. Mindent elfeledtetett velem. Olyan gyeng�d volt hozz�m, olyan meg�rt�, szeret�. Szeret. T�nyleg szeret.’ Egy bagoly rep�lt be a nyitott ablakon. ’Harry �rt.’ gondolta a l�ny, �s elvette a feh�r h�bagolyt�l a levelet. Egy teljesen m�s �r�st v�lt felfedezni.

Dr�ga Hermione!

Szeretlek! Nagyon szeretlek. Csod�latos volt ez a mai reggel. Var�zslatos. Teljesen elfelejtettem mindent, csak te volt�l nekem, csak r�d tudtam gondolni. Amikor let�rdeltem, �s kezet cs�koltam neked, �gy �reztem, meghalok, ha nem cs�kolhatlak meg. Megtettem. �s nem b�ntam meg. �szint�n rem�lem, te sem. Csod�latos volt az a – Harry szerint – f�l perc. Nem tudom, milyen var�zslatot haszn�lt�l, de elcsavartad a fejem. �r�l�k neki. De azt hiszem nem kell ide var�zslat. Am�gy is teljesen a tied vagyok.

Szeretlek:

Dudley

Hermione ledobta mag�r az �gyra, �s a lev�llel a sz�v�n elnyomta az �lom.